AZ AFORIZMÁK SZERZŐI MAGYARÁZATAI

„Rezgések, hullámok és ciklusok.
A Világegyetem: isteni szimfónia.”

Nemcsak az ezoterikus gondolkodók szerint rezgés az anyag, hanem a legújabb kvantumfizikai kutatások eredményei is erre utalnak. A valóban haladó tudomány egyre inkább kezdi belátni, hogy az Univerzumban létezhet egy központi rendező elv, azaz a Természet egy alkotás, és nem a vakvéletlen műve. (Lásd a Világokon át c. tévésorozatot.)

(Király Dávid Zsolt saját aforizmáinak szöveges és szimbolikus magyarázat-verziói)

„A zene: dimenziók tánca.”

Az előző aforizmát továbbgondolva a zene se a hangok véletlenszerű egymásutánja, hanem egy különleges alkotás, amely az embert összeköti a transzcendenssel, a rejtett dimenziókkal. Akár olyan érzésünk is lehet, hogy maguk a dimenziók táncolnak a zenében, a zenére.

„Megtáncoltatom a világot...” — mondotta félezer évvel ezelőtt egy nagy vallási tanító Indiában, Sri Caitanya, akit hívei a mai napig Visnu földi inkarnációjának tartanak. Neki köszönhetjük a mostani Krisna-tudatot, amely egyre népszerűbb ága a vaisnava hinduizmusnak. A teljes idézet a Caitanya-caritámritából, Ádi-lila 3.18, így hangzik:

„Személyesen fogom bevezetni a kor vallását — a náma sankirtanát, a szent név közös éneklését. Megtáncoltatom a világot, hogy a szerető odaadó szolgálat négyféle kapcsolatának ízét megérezve eksztázisban táncoljon.”

(Király Dávid Zsolt saját aforizmáinak szöveges és szimbolikus magyarázat-verziói)

„Karóra. Illúzióméter?”

Nemcsak a hindu ill. az idealista világnézet szerint relatív dolog az idő, hanem már Einsteintől kezdve a tudomány is gyanítja, hogy nem egy abszolút valami: igencsak hajlítható dimenzió. A karóra közkedvelt és „komoly” státuszszimbólum, mégsem érdemes túl komolyan venni, amit mutat.

(Király Dávid Zsolt saját aforizmáinak szöveges és szimbolikus magyarázat-verziói)

„Felülről Belülről érdemes építkezni lefelé. kifelé.”

Ez az aforizma egyrészt utalás az egyik legrégibb fennmaradt írásra, a Smaragdtáblára, másrészt praktikus tanács is: ha a külvilágra befolyással akarunk lenni, előbb magunkat kell rendbe tennünk. Ha pedig felülről építkezünk lefelé, egy tervet, egy víziót valósítunk meg, azaz csak tervszerű munkának lehet gyümölcse.

Tágabb értelmezésben: a fent bennünk lakozik, csak a belső út vezethet felfelé.

(Király Dávid Zsolt saját aforizmáinak szöveges és szimbolikus magyarázat-verziói)

„Az elhivatott művész azt a pontot keresi a jelenben,
amely a múlt és a jövő irányába egyaránt végtelen.”

Vajon összekapcsolódhatunk-e — legalább egy pillanatra — a végtelennel? Az elhivatott képzőművész egy (szakrális) pillanat megörökítésére törekszik, az előadóművész is a jelenre koncentrál. Az aforizma ugyanakkor utalás a jóga, meditáció „jelen-lét”-ére, „Itt és Most”-jára, divatosabb nevén a flow-ra is.

(Király Dávid Zsolt saját aforizmáinak szöveges és szimbolikus magyarázat-verziói)

„A XX. század nem tarthat örökké.
A művészet újra meg fog szépülni.”

Korunk művészei egyre inkább „visszafordulnak” a szépséghez, mert belátják, hogy a szellemi-kulturális kontinuitás nem szakadhat meg, és nem tehetnek úgy, mintha a XX. század előtt nem létezett volna művészet. A XX. században keletkezett „modern” alkotásokban tettenérhető a szerző azon törekvése, hogy Istent játsszon, mivel az ősi művészeti törvények helyébe a saját ego-ját és elmeszüleményeit állítja.

(Király Dávid Zsolt saját aforizmáinak szöveges és szimbolikus magyarázat-verziói)

„Tanítás: a Látást javító szemészet.
Saját magunkat jól szeretni: művészet.
Rossz kapcsolatok ápolása: sebészet.”

Jól tanít, aki jól tud megkülönböztetni — szól a latin bölcsesség (Bene docet, qui bene distinguit).

A valódi tanítás nemcsak a lexikális tudás átadását, hanem — a készségek elsajátításának a művészetén túlmutatva — az összefüggések felfedezésének, az „éleslátásnak” a megtanítását, és a velünkszületett képességeink (pl. az intuíció, mint belső iránytű) aktiválását is jelenti. Mivel egész iparágak foglalkoznak az emberek gondolkodásának, viselkedésének a befolyásolásával — és tekintettel arra, hogy ezek az erőteljes hatások a látszat ellenére általában nem az egyén saját érdekét és boldogulását szolgálják, hanem rosszindulatú manipulációról is beszélhetünk —, létfontosságú, hogy a tanítvány ne csak tudjon, hanem tisztán lásson, és jól tájékozódjon a valós életben. A tanítás egyik leghatékonyobb eszköze a tanár személyes példamutatása, ahogyan cselekszik, reagál és helytáll a hétköznapokban.

Nem könnyű megtalálnunk az egyensúlyt: az egészséges önbizalom és önszeretet állapotát. Nélküle sok kudarcban és szenvedésben lehet részünk.

A rossz kapcsolatok károsak és lehúznak, vámpírként elszívják az életenergiánkat, elveszik az értékes időnket, amit másra is fordíthatnánk. (A Földön a várható átlagos élettartam 23.725 nap.) A szakításnál nem érdemes szentimentálisnak lennünk.

(Király Dávid Zsolt saját aforizmáinak szöveges és szimbolikus magyarázat-verziói)

„A XXI. század elején kulcskérdés egyben látni a dolgokat.
A holisztikus (világ)szemlélet előnyt jelenthet.”

Azok is holisztikus világszemléletre törekednek, akik ezt tagadják és bírálják az ezotériát. A technika fejlődésének következtében a Google, a Big Data analitika és társaik mind azt akarják, hogy egyben láthassák az emberek tevékenységét és magánéletét, akár egyéni, vagy közösségi szinten. Ettől erősek.

Nekünk is érdemes törekednünk arra, hogy a saját helyzetünket (vagy mások helyzetét, az eseményeket és a tendenciákat) egy magasabb szempont alapján felülnézetből vizsgáljuk, egyben lássuk.

(Király Dávid Zsolt saját aforizmáinak szöveges és szimbolikus magyarázat-verziói)

„Gábriel (héber gabri’el, »isteni erő« vagy isteni ember)
a judaista, a keresztény, valamint a muzulmán mitológiában
(Dzsibril) a fő angyalok egyike.
Önmaga ellen miért háborúzna?”

Ez a mondás a (vallás)háborúk értelmetlenségére utal. Az előző aforizmában említett holisztikus gondolkodás ellentéte a beszűkült tudatállapot, aminek következtében alapvető dolgokat figyelmen kívül hagyhatunk. Például azt, hogy a keresztény, a judaista és a muzulmán vallásnak vannak közös szent helyei, és Gábriel mindhárom vallásban a fő angyalok egyike.

Nem is szólva a kereszténységen belüli háborúkról…

(Király Dávid Zsolt saját aforizmáinak szöveges és szimbolikus magyarázat-verziói)

„A hindu világnézet szerint — ez több mint 1 milliárd ember álláspontja — jelenleg a kali-juga sötét korszakát éljük, melyben a civilizációnk a feje tetejére állt. Egyik következménye, hogy az emberek többsége nem a saját predesztinált helyén (»kasztban«) tevékenykedik: a tanárok mosogatnak az orvosok beállnak taxizni, a kétkezi munkások pedig (cég)birodalmakat vezetnek…”

A társadalom és benne az ember is csak akkor tud előrelépni, ha a közösség tagjai végre a saját, — jó értelemben vett — predesztinált helyükre kerülnek és ott tevékenykednek. Minden más próbálkozás csak a káoszt növeli.

(Király Dávid Zsolt saját aforizmáinak szöveges és szimbolikus magyarázat-verziói)

„Spirituális körökben illetlenség arra gondolni, hogy
a fény is lehet szennyezett.
(Lucifer jelentése: fényhozó.)”

Ennek az aforizmának a tágabb értelme: nemcsak a spirituális tanítómesterek esetében legyünk óvatosak, hanem a mindennapi, világi életben is, hiszen a különböző (pl. politikai) ideológiák, illetve az „anyagi fények” (információk, vizuális és hangingerek) ugyanúgy lehetnek megtévesztőek és károsak.

(Király Dávid Zsolt saját aforizmáinak szöveges és szimbolikus magyarázat-verziói)

„Az alultájékozottságtól való félelmünk legtöbb esetben alaptalan.
Az igazán fontos híreket a sors szállítja hozzánk.”

A böjt köztudottan tisztító és lélekemelő hatású. Érdemes megpróbálkoznunk a média-böjttel is. Néhány napig, néhány hétig (néhány hónapig) tartózkodjunk az információ özöntől, és adjunk magunknak esélyt arra, hogy feldolgozzuk a velünk történt eseményeket. Lehetőleg félrevonulva meditáljunk a megoldáson.

Nem attól függ a boldogulásunk, hogy óránként híreket hallgatunk, hiszen a túl sok információ depressziót is okozhat. A sorsunkat befolyásoló legfontosabb hír gyakran szó szerint az orrunk előtt van, azonban a rengeteg érdekes (de valójában felesleges és megtévesztő) információ elterelheti a figyelmünket, és nem vesszük észre.

Bölcs dolog néha megállni, elcsendesedni, befelé figyelni, és csak utána körülnézni.

(Király Dávid Zsolt saját aforizmáinak szöveges és szimbolikus magyarázat-verziói)

„Ha valami nagyon nem megy, próbáld meg az ellenkezőjét!
Szeretettel.”

Érdemes kísérleteznünk, és megpróbálkoznunk olyannal is, amire addig gondolni sem mertünk! Legyen bátorságunk — időnként — kilépni a komfortzónánkból.

A szeretet ereje legyőzheti a félelmeinket.

(Király Dávid Zsolt saját aforizmáinak szöveges és szimbolikus magyarázat-verziói)

„Paradox, de annak ellenére, hogy néha úgy tűnik, minden ellenünk van, valójában össze lehetne rakni a tökéletes megoldást annak a romhalmaznak a darabjaiból, amely éppen körülvesz.”

Talán furcsán hangzik, de a sors csapásairól előbb vagy utóbb kiderülhet, hogy valójában áldások. Akkor tudunk előrelépni, ha ezt észrevesszük és megértjük.

(Király Dávid Zsolt saját aforizmáinak szöveges és szimbolikus magyarázat-verziói)

„A szegénység egyik tragédiája, hogy az átlagembernek nem élvezetes a szegénységgel járó szabadságérzet.”

Vajon miért boldogabbak a hinduk köztudottan, mint a nyugati emberek, annak ellenére, hogy milyen szegények?

Az ő hozzáállásuk az élethez megtanulható: örülnünk kell a kis örömöknek is, fel kell fedeznünk a vagyontalanság felszabadító érzését (így csökkenthetjük az anyagi kötődéseket), rá kell hagyatkoznunk Istenre, és hagynunk kell „kipörögni” a karmánkat. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy ne tegyünk meg tudatosan minden tőlünk telhetőt, hanem inkább azt, hogy a ragaszkodásainkról mondjunk le.

Különös módon a Z generáció tagjai (az ezredforduló környékén születettek) — nem a neveltetésük hatására, hanem ösztönösen — már kevésbé ragaszkodnak az anyagi javakhoz. Zavarja őket, hogy egy csomó macera van a saját tulajdonnal.

A hvg.hu írása szerint komoly gazdasági szakemberek tényként számolnak a Z-generáció „furcsa” életvitelével, a nemzetközi piac pedig rugalmasan reagál a jellegzetes fogyasztói szokásaira.

Úgy tűnik, hogy az új korszak gyermeke vagyontalan lesz, de mégis szabadabb, boldogabb és gazdagabb.

(Király Dávid Zsolt saját aforizmáinak szöveges és szimbolikus magyarázat-verziói)

„Miután a 0-kból és 1-esekből álló, beszűkült, szószátyár, digitális világ kitombolta magát, szükségszerűen beköszönt majd egy új reneszánsz korszak, amely visszahívja az emberi gondolkodásmódba a száműzött 2-es, 3-as, 4-es, 5- ös, 6-os, 7-es, 8-as és 9-es számot, hogy ismét új, varázslatos élmények köszönthessenek ránk.”

A digitális korszak is csak egy korszak, mely óriási fejlődést jelent ugyan az emberiségnek, de nem tarthat örökké. Az emberek rá fognak jönni, hogy mégsem lehet mindent redukcionista módon „lebutítani”: visszavezetni 0-ra és 1-re. Az Univerzum és a Valóság ennél bonyolultabb.

Amennyiben hideg fejjel megvizsgáljuk a digitális korszak vívmányait, be kell látnunk, hogy nem csupán annyi menüpont van a Valóságban, mint amennyit szűkmarkúan felkínálnak nekünk.

(Példaként az alábbi, internet kávézóban elhangzott párbeszédet idézném.

• — Jó napot kívánok! Fénymásolatra lenne szükségem ebből az egyetlen oldalból, egy példányban. Tudna segíteni?
• — Sajnos, nincs fénymásológépünk.
• — Értem. De esetleg létezik-e valami más megoldás a másolásra?
• — Mint olvashatja a kifüggesztett listán, a szolgáltatásaink között nem szerepel sem a fénymásolás, sem a sokszorosítás. Sajnálom.
• — De szkennelni, azt tud.
• — Persze.
• — Ki tudja nyomtatni a beszkennelt iratot?
• — Igen.
• — Tehát kaphatok másolatot az iratból.
• — Természetesen!)

(Király Dávid Zsolt saját aforizmáinak szöveges és szimbolikus magyarázat-verziói)

A Video szvit című zenekari műről itt olvashat.